Mások ezeket rendelték
Borágó
A növény jellemzően 30–60 cm magasra nő, erőteljesen szőrözött, húsos, barázdált szára és levelei vannak. Levelei nagyok, tojásdad alakúak, puha szőrökkel borítottak, amelyek az egész növénynek érdes tapintást kölcsönöznek. A borágó virágai jellegzetes csillag alakúak, többnyire élénk kék színűek, de ritkán előfordulhatnak fehér vagy rózsaszín változatok is. A virágzás általában júniustól szeptemberig tart. A borágó levelei és virágai egyaránt ehetőek. A friss leveleknek uborkára emlékeztető illatuk és ízük van, ezért gyakran használják salátákban, hidegtálakban, levesekben, vagy akár limonádék ízesítőjeként is. Virágait gyakran alkalmazzák ételek dekorálására – például süteményeken, salátákon vagy koktélokban –, mivel nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem enyhén édeskés, uborkás ízük is van. A növénynek hagyományosan gyógyászati jelentősége is van. A népi gyógyászatban nyugtató, lázcsillapító, vizelethajtó és izzasztó hatása miatt alkalmazták. Teáját megfázásos tünetek, köhögés, torokfájás esetén itták. Magjából hidegen sajtolt borágóolajat nyernek, amely értékes gamma-linolénsavat (GLA) tartalmaz. Ez a zsírsav különösen jótékony hatású lehet gyulladásos bőrproblémák, például ekcéma vagy atópiás dermatitisz esetén, és gyakran alkalmazzák bőrápoló készítményekben vagy étrend-kiegészítőként. Fontos azonban megjegyezni, hogy a borágó friss levelei és virágai pirolizidin-alkaloidokat tartalmazhatnak, amelyek nagy mennyiségben vagy tartós fogyasztás esetén májkárosító hatásúak lehetnek. Ezért fogyasztása csak mértékkel, alkalomszerűen ajánlott, és gyógyászati célra inkább a magból sajtolt, tisztított borágóolaj javasolt, amely nem tartalmaz ilyen káros vegyületeket. A borágó könnyen termeszthető, napos helyet, jó vízelvezetésű talajt kedvel, és önvetéssel is könnyen elszaporodik a kertben. Virágai emellett méhcsalogató hatásúak, így biokertészek is előszeretettel ültetik más növények mellé, például paradicsom vagy eper társaságába.
Cékla
A cékla (Beta vulgaris convar. conditiva) egy sokoldalúan felhasználható, tápanyagokban gazdag gyökérzöldség, amelyet elsősorban gumójáért, de fiatal leveleiért is termesztenek. A cékla a napos, világos fekvést kedveli, de elviseli a félárnyékot is, különösen, ha az nyári hőség idején némi védelmet nyújt. A cékla közepes vízigényű, de a folyamatos, egyenletes vízellátás kiemelten fontos, különösen a gumóképződés időszakában, mert a hirtelen víztöbblet gumórepedést, a vízhiány pedig fásodást és kellemetlen, földes ízt okozhat. A cékla akkor szedhető, amikor a gumók elérték 5–10 cm átmérőt, attól függően, hogy zsengén vagy nagyobb méretben szeretnénk felhasználni.
